Ha az embernek barátnője van,akkor néha belefut egy-egy romantikus filmbe is. Párom szereti az ilyeneket (mondjuk néha én is), plusz ha én még nem láttam, akkor az megkönnyíti a közös filmválasztást. Így esett a választás A bolodogító talán-ra.

Ez a film,egy akkora közhely, és lopás, amit ritkán lehet látni. Még a csajom is megjegyezte ezt. Van egy pasi (Patrick Dempsey) aki mint egy jó méhecske, az egyik "virágról" száll a másikra (hülyék kedvéért: csajozik, mint az állat). És persze van egy nagyon jó barátja, aki történetesen nő (Michelle Monaghan) és vele tárgyalja ki általában nőügyeit. A csaj persze időközben összejön vki-vel, aki meg is kéri a kezét, nőfalónkban pedig rögtön fellángol a szerelem tüze az egykori barát iránt (tiszta dedó: elveszik a játékom, és akkor már nem az enyém, fűű meg kell szereznem). És ezután jön a pasi szerencsétlenkedése, hogy megszerezze a nőt, és bebizonyítsa hogy ő megkomolyodott és szereti őt és csak ő kell neki.

Miután a csaj bejelenti, hogy feleségül veszik, onnantól kezdve mintha Julia Roberts Álljon meg a nászmenet c. filmjét látnánk, csak pasiban. Szerintem nem lövök le hatalmas poént, ha leírom, hogy happy end lesz a vége. De ahogy eljutunk odáig, az olyan sablonos, hogy azt köbö csak egy tucat filmben láthattuk. A főszereplők úgy elvannak a szerepükben (mit is csináljanak, nem egy Shakespeare-darabban játszanak), a mellékszereplők meg totálisan feleslegesek (akár történetileg, akár humorforrásilag). Talán csak egy dolog volt nem sablonos, hogy a "másik pasiról", most nem derült ki semmi negatívum (mondjuk hogy: fűvel-fával lefekszik, vagy hogy buzi, stb.).

A film viszont célját eléri, egy tökéletes romantikus-komédia, nem is akar annál több lenni, és ez nem is baj. Kellenek ilyen filmek. Ha már másért nem is, csak hogy, legyen mit nézni az asszonnyal, aki mondjuk, már unja, a csimbumm akciókat, vagy a drámákat. :)