Sorozatajánló: The Big Bang Theory (Season 1-2)

Mostani sorozatajánlómban egy sitcom-ot veszek górcső alá, annak okán hogy nemrég fejeztem be mindkét évadának megtekintését. Frissek még az élmények, gondoltam nosza, írjunk róla.

A "The Big Bang Theory" alapszituációja nem más, mint hogy adott négy elméleti fizikus (más néven: kockafejűek, nerds (ejtsd: nördsz), geeks (ejtsd: gíksz) - ezek jelentése majdnem azonos), akik életébe hirtelen belecsöppen egy szőke cicamica, akit nem éppen az intelligenciahányadosa miatt kedvelünk.

Leonard (Johnny Galecki - fenti képen bal oldalt ül a leányzó mellett) és Sheldon (Jim Parsons - jobb oldalt ül a leányzó mellett) a két "mondhatni" főszereplő nerd, akik lakótársak, míg egy szép napon a szomszédságukba költözik Penny (Kaley Cuoco - a csaj középen /megjegyzés: miért nem hívja magát inkább Jane Smith-nek, azt könnyebb leírni!/), aki pontosan ez ellentétük: a Cheesecake Factory-ben pincérnő, rendetlen és köze sincs a tudományos élethez. Mégis, Leonard rögtön belehabarodik a csajba (nem is csodálom), és mindent megtesz hogy össze is jöjjön vele, míg Sheldon inkább csak púpnak tekinti Penny-t, az ő idilli kis világában. A két haver, Howard (Simon Helberg - bal oldalt a piros inges) és Raj (Kunal Nayyar (jobb oldalt a piros sapkás indiai), akik szintén csőkockák, sem tudják nem észrevenni Penny-t, bár míg Raj képtelen megszólalni nők jelenlétében, Howard szexuális túlfűtöttségéről híres.

A "The Big Bang Theory" alapötlete nem rossz, hogy az egyszerű, a két zsenihez képest primitív gondolkodásmódot összeeresztik a fizikusok tudásával. De nem is olyan nagy szám. A srácok életét a képregények, videójátékok, a Star Trek, a Star Wars, stb., és a tudományok teszik ki és néha igen mulatságos látni azt, hogy egy nem-kocka miként viszonyul ezekhez, pláne ha nő az illető. Csak az a baj, hogy szinte ebben ki is merül a sorozat. Sok a töltelék rész, amiben szinte semmivel nem megy előrébb a történet, amiben meg igen, az meg csak annyi, hogy Leonard meg Penny kapcsolata változik vmi-en téren. Uncsi! A poénok nem rosszak, de nem is fordultam le tőlük a székről. Szóval összegezve: történetmenetben nem egy Jóbarátok, ahol zajlanak az események; poénilag pedig meg sem közelíti a How I met your mothert (Ezen szavaimat visszavonom most /2010.01.03/, nézem a 3ik évadot, plusz újranéztem a másik kettőt is. A 3.-ik évad veri poénilag a How I Met-et (a második pedig már egy szinten van), plusz a történet is halad.) A kérdés viszont akkor felmerül: minek is nézzük meg ezt a sorozatot?

Két válaszom is van erre a kérdésre. Az első, hogy magam is rendelkezem némi nerd génnel (= SW rajongás, képregények, videójátékok, sorozatok, etc.), így számos olyan témát említenek, amely hozzám is közel áll. Igen mulatságos (számomra mindenképp) mikor mondjuk, egy szuperhősről filozofálnak, vagy kedvenc űroperám momentumaihoz kapcsolnak az írók jó poénokat. De az sem rossz, mikor a mindennapi életben való boldogulást láthatjuk nerd és szőke cica szemmel, melyek csak ritkán egyeznek, és az ebből adódó komikum ad egyfajta ízt a sorozatnak. A második válaszom pedig egyértelmű: ha másért nem is, a remek eyecandy-ért, Penny-ért, már megéri nézni a sorozatot. Iszonyatosan jól néz ki Kaley Cuoco! Egy kis ízelítő következik belőle:

 

 

 

 

 

 

Én megmondtam! I love Kaley Cuoco! :)

Egyébként a karakterek sem nagyon lopták be magukat a szívembe (már ez is a múlté, az összes karaktert szeretem /2010.01.03./). Leonard-ot már az elején inkább csak sajnálni tudjuk, mint együtt érezni vele. Már-már túlontúl töketlen. Sheldont pedig az elején kifejezetten utáltam. Csak az első évad vége felétől kedveltem meg. Penny,azon kívül hogy kibebaszottul dekoratív, olyan so-so karakter; olykor nagyon jó, máskor meg szimplán lapos. Raj engem kifejezetten idegesített, de már csípem. Howard-ot nagyooon csípem (más a Studio 60 on the Sunset Strip-ben is komáltam Helberg-et), csak ő meg olyan mellékszereplő, kezdetnének a karakterével több mindent (kezdtek is).

Igazából Leonard-ra, Sheldon-ra és Penny-re van építve az egész sorozat, mégis az első évad vége felé, és a második évadban már inkább csak Sheldon és Penny a húzó karakter. Gondolom az írók is észrevették, hogy a közönség őket kedveli leginkább, emiatt is írtak valószínűleg annyi közös jelenetet a két karakterrel. Sheldon, tudálékosságából adódó übersége és a külön kis "elefántcsont tornya" melyben él, s amit megsérteni bárkinek tilos, olyan remek szituációkat eredményez mely a legelső humorforrása a sorozatnak. Penny kinézete és bája, valamint ahogy néha felveszi a kesztyűt a nerd-ekkel szemben, az remek.

Összegezve az egészet, a The Big Bang Theory, talán nem a világ legjobb sitcom-ja, de fejlődőképes (ez meg is történt, emiatt változott véleményem). Minél több részt lát az ember, annál inkább tetszeni fog, a második évadtól már egész jó - bár még az sem üti meg a How I met...-et (a 3-ik évad nálam már elérte azt a szintet). Mégis, ha nincs más, vagy egy kicsit nerd vagy, vagy ha épp ellenkezőleg, akkor is remek kikapcsolódáshoz juthatsz ha, megnézed ezt a sorozatot. Szerintem megér egy próbát!

És utóirat gyanánt jöjjön az egyik kedvenc párbeszédem a sorozatból:

- Leonard (Pennyről beszél, aki éppen náluk zuhanyozik): Persze nem azt mondom, hogy ha testi kapcsolat alakulna ki kettőnk közt, akkor nem állnék kötélnek ... akár egy másodperc alatt.
- Sheldon: Szerinted ennek az esélyét javítani vagy rontani fogja, ha észreveszi a "Luke Skywalker -nincs több könny" samponodat? 

-Leonard: Az Darth Vader sampon! ... Luke Skywalker a kondicionáló.