Jaj de jól indult a mai őrzés!!! Úgy imádom mikor hazugnak néznek...

Onnan indult a történet, hogy tegnap mikor kijöttem éjfélre őrködni, láttam hogy az egyik sátorban (2 van amit őrizni kell: a terasz rész, és egy kürtőskalács sütő sátor) fel van borulva az egyik pult szerű asztal. Mivel ez a kürtöskalácsos sátorban volt és mivel nem láttam a nyársakat sem kirakva, gondoltam biztos pakoltak és amiatt lett ledöntve a pult hogy könnyebben be lehessen mászni oda. Sőt, mikor este az egyik ott dolgozóval kihúzogattuk a karácsonyi fényeket, akkor ő sem szólt semmit a fekvő pultra, gondoltam akkor ennek így kell állnia.

Másnap reggel kapom a hívást főnökömtől, hogy most hívta a tulaj, és arról érdeklődött, hogy mi történt az este mert  fel van borítva az egyik asztal. Mondom a főnökömnek (Janinak, aki az egyik legfaszább, legértelmesebb ember akivel eddig találkoztam) hogy az a pult már akkor fel volt borulva mikor én megérkeztem, sőt az egyik ott dolgozó is látta. Mondta Jani, jól van, nincsen semmi gond akkor.

Ma, megérkezem éjfélre, bemegyek, majd az egyik tulaj mondja, hogy na mi volt az este, hogy borult a pad. Mondom hogy az már akkor fel volt, mikor én jöttem, sőt a pultban álló kollega látta is. A gyerek megszólal, hogy ő bizony nem látta. Meg hallotta is volna a puffanást, ha vmi borul. -"De hát ott  mentél el mellette nem egyszer, ne basszál már fel hogy te nem láttad!!!" Hát pedig ő nem látta. Mondja a tulaj, jól van semmi gond, hisz kár nem keletkezett, de legközelebb szóljak, ha vmi olyasmit látok, ami nem úgy áll mint ezelőtt. Ok!

Kiülök a helyemre, majd 20 perc után, jön a pultos gyerek egy telefonnal a kezében, és mondja hogy a másik tulaj (a női tulaj) van a vonalban, és velem akar beszélni. A csaj elkezdi mondani, hogy én ezt állítom, a beosztottja meg azt állítja, szóval melyikünk hazudik (nyilvánvalóvá téve azt, hogy csakis én lehetek az). Mondom neki, hogy én biztos nem hazudok, mert tényleg fel volt dőlve mikor jöttem, és sztem a beosztottja sem hazudik, csak egyszerűen nem látta. Itt voltam reggel 7ig, semmi nem történt, ha meg történt volna, akkor csak szóltam volna neki, vagy a Jani főnökömnek (meg minimum felállítom a pultot, ha a munkaidőm alatt történik, nehogy észre vegyék), szóval kizárt hogy ez az incidens akkor történt volna, amikor én itt vagyok. De ő továbbra is rikácsolt velem, hogy ezért a munkáért én pénzt kapok, miért nem lehet elismerni ha történik vmi, miért kell hazudozni. "DE NEM HAZUDOK, ÉRTSD MÁR MEG!!!" Elismerem, abban hibát követtem el, hogy nem szóltam érkezésemkor, hogy az így áll, de a faszom se tudta, hogy annak nem így kéne állnia. Ezután még, mondja hogy hát jól van, ő már nem fog magánnyomozót fogadni, hogy kiderüljön ki is hazudik, ezentúl ha történik ilyesmi, ha csak egy asztal nem úgy áll, mint ahogy kéne, hívjam azonnal. De ilyen incidenst nem tűr el még egyszer. Mondom, rendben (sajna kell a pénz, pedig szívesen mondtam volna még egy s mást).

Szóval, nagyon karaj volt. Abba nem gondolt bele a csaj (pedig mondtam neki), hogy ha hazudnék, azt mondtam volna, hogy 7 után történt (8ra jönnek nyitni, szóval van 1 óra mikor senki nincs itt); meg ha a munkaidőm alatt történt volna, mi a faszé nem szóltam volna, hogy az történt, hisz ezért vagyok itt. A saját állásomat kockáztatnám, ha nem szólnék. Éjféltől 7ig pedig végig a helyemen voltam, azt látták a szembeniek. De akkor is én vagyok a hazug!

És még mindig ezen mérgelődöm, hisz semmit sem utálok jobban, mint ha hazugnak titulálnak!